Kína költségvetési bevételei jelentősen visszaestek, ami olyan találgatásokhoz vezetett, hogy a kormány a gazdasági fellendülés támogatása érdekében szokatlan módon felülvizsgálhatja az év közepén a költségvetést.
Románia jelentős gazdasági fejlődésen ment át az elmúlt 20 évben, amelynek nagyrészt a nyugati gazdasági rendszerbe történő beintegrálódás volt az oka – mondta el lapunknak adott interjújában Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja. A közgazdász szerint abban, hogy Románia a régió többi országához képest is jól teljesített, nagy szerepe volt az ország adottságainak, valamint annak, hogy a kormányzat hagyta a piac szabályait érvényesülni. Azt Bálint is megerősítette, hogy a fejlettségi mutatókat nem lehet készpénznek venni, és bár a román gazdaság fejlődését odahaza nem egyformán érzi mindenki, szerinte az eredmények elvitathatatlanok. A jövő már bizonytalanabb, a várható organikus lassulás mellett ugyanis jelentős kockázatot jelent a költségvetés helyzete, amely azonnali beavatkozást igényel. Mindent figyelembe véve viszont Románia folytathatja a felzárkózást, és az évtized végére még közelebb kerülhet az EU-s fejlettségi szinthez – addigra talán már eurója is lesz az országnak.
A gazdasági naptár egyik legszórakoztatóbb eseményének az számít, amikor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közreadja éves felülvizsgálatát az Egyesült Államokról. Bár mindenki tudja, hogy az amerikai kormány semmibe szokta venni, hogy az IMF mit mond az amerikai gazdaságról, a Valutaalap legutóbbi, IV. cikk szerinti felülvizsgálata igencsak feltűnést keltett egy meglepő megállapítás miatt. Az olvasók meglepődve értesülhettek arról, hogy az IMF számításai szerint az USA államadóssága fenntartható pályát mutat.
Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy sürgősen reformokat hajtson végre a költségvetési egyensúly javításához, valamint ez szükséges a zöld átmenet előmozdításához és a hosszú távú kockázatok kezeléséhez is. Egy növekedésbarát és hiteles, a bevételi struktúra kiegyensúlyozottságát és a fenntartható kiadásösszetételt célzó költségvetési kiigazítási terv kidolgozása is sürgető – többek között ezeket javasolja a magyar kormánynak a Nemzetközi Valutaalap most Budapesten járt missziója. Emellett hangsúlyozzák az államadósság csökkentésének és az MNB függetlenségének fontosságát.
Túlzottdeficit-eljárást indít Magyarországgal szemben az Európai Bizottság a most közzétett 2024-es európai szemeszterre vonatkozó tavaszi csomag szerint, amelynek célja, hogy erős és jövőálló gazdaságot építsen az EU számára. A csomag középpontjában az EU hosszú távú versenyképességének, jólétének és globális vezető szerepének fokozása áll, miközben fegyelmezett államháztartási rendszereket követel meg a tagállamoktól. Magyarország esetében mind az államadósság, mind a deficit túl magas a Bizottság szerint, a Tanács dönthet az eljárások elindításáról.
Aggodalomra adnak okot a magas államadósságszint és az unortodox politikai intézkedések a jövőbeni magyar államadósság-besorolás szempontjából – közölte keddi háttérbeszélgetésén a múlt héten a magyar hitelminősítői osztályzatot változatlanul hagyó Fitch Ratings. Az elemzőik arra számítanak, hogy a költségvetési hiány 2024-ben csökkenhet, de az államadósság enyhén emelkedhet. Nem várják, hogy az ágazati különadókat kivezetné a kabinet, mivel az túlzott nyomást jelentene a magyar költségvetésnek. Lefele mutató kockázatnak látják az akkumulátorok iránti globális keresletcsökkenést is. Ezen kihívások közepette Magyarország jövőbeni hitelminősítése nagyban függ a gazdasági és politikai stabilitás megőrzésétől a tájékoztatásuk szerint.
Ma este dönt Magyarország adósbesorolásáról a Fitch Ratings. A közgazdászok a három nagy hitelminősítő közül a Fitch ítéletét várják legjobban, hiszen a cég a közelgő leminősítésre utaló negatív kilátást tart érvényben. Elemzőket kérdeztük arról, hogy milyen döntést hozhat a hitelminősítő, és milyen piaci reakciók várhatóak.
49 milliárd forintos többletet ért el a költségvetés májusban a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése szerint. Erre 2016 óta nem volt példa.
Görögország, Spanyolország és Portugália, amelyek egykor gazdasági válsággócoknak számítottak, mostanra felülmúlják európai társaik teljesítményét, és az euróövezet átlagának kétszeresével növekednek.
Az orosz pénzügyminisztérium emelte a költségvetési idei hiányára vonatkozó előrejelzését, az eddigi 1595 milliárd rubelről (1 rubel=4,02 forint), a GDP 0,9 százalékáról 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára. Az erről szóló dokumentumot a minisztérium jóváhagyásra elküldte a parlamentnek.
Franciaország miniszterelnöke, Gabriel Attal kijelentette, hogy nem terveznek adóemelést azt követően, hogy az S&P leminősítette az országot.
Majdnem az év elején tervezett négyszeresére, az előzetesen várt kétszeresére ugrott az első négy hónapban az orosz költségvetés hiánya.
Nagyon furcsa lenne most bármilyen negatív hitelminősítői lépés a Moody’s-tól. Bár az intézet tavaly őszi előrejelzéséhez képest rosszabb költségvetési és GDP pálya bontakozott ki, a Moody’s akkoriban eléggé lemaradva követte a valóságot. Eközben a dinamikus béremelkedés miatt a fogyasztás kilátásai javulni kezdtek az elmúlt hónapokban, és a gazdaság külső egyensúlyi pozíciója is robusztus, így a Moody’s-tól az lenne a logikus döntés, ha a magyar hitelminősítést és annak stabil kilátását változatlanul hagyná.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Miközben a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból ömlenek idén a költségvetésbe a bevételek, addig az áfabevételek eddig nem tudtak helyreállni 2024-ben sem - olvasható ki a Pénzügyminisztérium részletes áprilisi államháztartási jelentéséből. Mindez arra utal, hogy az idei erőteljes bérkiáramlás az szja-bevételeket megtolja, viszont a lakosság ezt nem költi el a boltokban, így az áfabevételek büdzsét stabilizáló ereje továbbra sincs jelen. Közben a kormány állami vagyonnal kapcsolatos nagyköltései sem épp segítenek a költségvetés kiszolgáltatott helyzetén.
Az amerikai kongresszus költségvetési hivatala (CBO) megerősítette azt a korábbi, tavaly márciusi előrejelzését, hogy az államadósság a GDP 114 százalékára nőhet 2033-ra, és 166 százalékára 2054-re a tavalyi 99 százalékról.
A gazdaság 2023. évi általános stagnálása után 2024 elején a vártnál jobban alakult a növekedés és folytatódott az infláció csökkenése, ami az előrejelzés távlatában az aktivitás fokozatos bővülésére enged következtetni - írja az Európai Bizottság friss, tavaszi előrejelzésében, amelyre érezhetően rányomták a bélyegüket az utóbbi egy-két hónap élénkülésre utaló gazdasági adatai.
Magas a magyar költségvetési hiány, az infláció nem éri el a jegybanki célt, ez pedig veszélyt jelent a forint árfolyamára is akkor, ha a világgazdaság kibillen a mostani, kényes egyensúlyából - vélte Németh Dávid, a K&H Bank vezető közgazdásza a Videoton székesfehérvári konferenciáján.
Szaúd-Arábia már a hatodik egymást követő negyedévben jelentett költségvetési hiányt, mivel a tőkekiadásokra és más területekre fordított kiadások növekedése meghaladta a bevételek növekedését.
Az előrejelzéseket készítő amerikai gazdasági és piaci elemzőknek ismét nehéz dolguk van. Tovább tetézi a gondokat, hogy míg 2023-ban a vártnál jobb adatok okoztak meglepetést, addig 2024-ben a tényleges adatok a prognózisokhoz képest sokkal kedvezőtlenebbek lehetnek.
Az utolsó szerződés június végén járt le.
Szerinte nem lesz megállapodás Japánnal.
Két hét után sikerülhet először emelkednie a forinttal szemben.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
